Borszőlő fajták

A cabernet franc a szőlőtermesztésben és borászatban egyaránt kiemelkedő fontosságú fajta, amelyet a borászok széles körben ültetnek világszerte. Az alkalmazkodóképessége és a különböző klímákhoz való alkalmazkodó képessége révén széles területeken termeszthető sikeresen.

A cabernet sauvignon az egyik legismertebb és legelterjedtebb kékszőlő fajta a világon. Az eredetileg Franciaországból származó bordeaux-i régióból indult el útjára, de hamarosan meghódította a világ legfontosabb borvidékeit is.

A chardonnay egy olyan szőlőfajta, amely világszerte elismert és tisztelt, elterjedése szinte minden fontos szőlő- és bortermelő országban megtalálható. A fajta gyümölcsei kicsik és gömbölyűek, fehér-zöld színűek, alig hamvasak, fekete pontokkal borítottak, vastag héjúak, lédúsak és ropogósak.

A fajtát 1960-ban a Keszthely melletti Cserszegtomajon Bakonyi Károly keresztezte az irsai olivér és a piros tramini szőlőfajtákból. A kísérletnek az volt a célja, hogy egy olyan szőlőfajtát nyerjenek, amely amellett, hogy finom bort ad, két másik kikötésnek is megfelel: jól bírja a téli hideget és hamar érik.

Az ezerjó egy magyar történelmi fehérbor szőlőfajta, amely a bortermő szőlők kategóriájába tartozik, és egyben hungarikumként ismeretes. A fajta nevét a budai szőlőktől kapta, ahol egykoron népszerű volt. 1884-ig a soproni borvidék egyik vezető fajtája volt, míg napjainkban a móri, a kunsági és neszmélyi borvidékek jellemző szőlőjévé vált.

Furmint a bortermő szőlőkhöz tartozó Pontian Balcanica ág, mely jellegzetes magyar fajta és a legjobban aszúsodó magyar szőlő. Eredete nem pontosan ismert, vannak, akik szerint Dél-Itália, mások szerint a mai Horvátország és Szerbia területén elterülő Szerémség, de lehet a mai Magyarország is.

A generosa egy hazai nemesítésű fehérborszőlő fajta, melyet Bíró Károly 1951-ben hozott létre az ezerjó és a piros tramini fajták keresztezésével a móri borvidéken. A fajta téltűrő képessége kiváló, hasonlóan a cserszegi fűszereshez és a Rajnai rizlinghez, rügyei akár -21°C-ig fagyállóak.

A hárslevelű a Kárpát-medencAe őshonos szőlőfajtája. Minőségi fehérborszőlő, hazai elterjedtségét tekintve a kilencedik leggyakoribb fajta.

Az irsai olivér, a bortermő szőlőfélék közé tartozó magyar nemesítésű hibrid csemege- és fehérborszőlő fajta, Kocsis Pál által 1930-ban alkotva Magyarországon. A fajtát a Csabagyöngye és a Pozsonyi fehér szőlők keresztezésével hozta létre. Később, 1960-ban Bakonyi Károly az irsai olivér és a piros tramini keresztezésével létrehozta a Cserszegi fűszeres szőlőfajtát.

A juhfark a szőlőfélék családjába, a bortermő szőlőkhöz tartozó magyar fehérborszőlő fajta. Nevét a juh farkára emlékeztető hosszú, hengeres fürtje miatt kapta.

A kadarka egy gyakori kék szőlőfajta Magyarországon, melynek származása bizonytalan, és két fő elmélet kering róla. Egyesek Kis-Ázsiai eredetűnek gondolják, mások pedig Albániát jelölik meg származási helyéül. Neve az albániai Shkodra város szerbhorvát „Skadar” nevéből származik.

A kékfrankos a szőlőfélék családjába, a bortermő szőlőkhöz tartozó szőlőfajta, melyből tipikusan savhangsúlyos, gyümölcsös, tanninban közepesen gazdag, fűszeres karakterű száraz vörösborokat készítenek. A német név Lemberg hercegségre utal a mai Szlovéniában, ami valamikor az Osztrák–Magyar Monarchia része volt.