DUBICZ Prémium Kékfrankos Rosé bor 2024 (0,75l)
| Kiszállítás: | 1-3 munkanap |
| Készletinformáció: | Rendelhető |
| Gyártó: | Dubicz |
- Bor típus: Hazai bor
- Szín: Rosé
- Jelleg: Száraz
- Bor fajta: Rosé
- Szőlőfajta: Kékfrankos
- Származás: Magyarország
- Borvidék: Mátra
- Évjárat: 2024
- Alkoholtartalom: 12%
- Űrtartalom: 0.75 liter
- Hűségpont: 9
- Egységár: 2.225,33 Ft/liter
-
Termékleírás
Ebben az elegáns prémium roséban a finom szederillat csábít kóstolásra. Izében málna, cseresznye, meggy, ropogós savakkal különleges harmóniában egyesül.
Kékfrankos szőlőről
A kékfrankos a szőlőfélék családjába, a bortermő szőlőkhöz tartozó szőlőfajta, melyből tipikusan savhangsúlyos, gyümölcsös, tanninban közepesen gazdag, fűszeres karakterű száraz vörösborokat készítenek.
A német név Lemberg hercegségre utal a mai Szlovéniában, ami valamikor az Osztrák–Magyar Monarchia része volt. A kékfrankosnak Kelet- és Közép-Európában egy felmérés szerint több mint negyven névváltozata van. Bulgáriában például a neve Gamé, és ennek alapján valamikor azt gondolták, hogy eredetileg a Gamay típus klónozása lehetett, de ma már igazi Vinifera változatnak tekintik.
A kékfrankos általános Közép-Európában, beleértve Ausztriát és Németországot is. Magyarország számos borvidékén termesztik, többek közt Sopronban, Villányban, Hajóson, Szekszárdon és Egerben. Az öt borvidék kékfrankos borai eltérő jellegűek.
A kékfrankos az 1990-es években itthon még lenézett szőlőfajta volt, amit sokan szívesen lecseréltek volna divatosabb fajtákra, az utóbbi években azonban népszerűsége egyre emelkedett. Sőt, most már vannak borászok, akik arra hívják fel a figyelmet, hogy a kékfrankos termesztéséhez Magyarország adottságai egyedülállóak. A kékfrankost nem csak önállóan palackozzák, fő alkotója az egri és a szekszárdi bikavérnek is.
A kékfrankos szőlőből készült borokat jellemzi az intenzív gyümölcsösség, markáns savak és közepesen tanninos szerkezet.
Dubicz pincészet története
A család 2003 óta tulajdonosa a gyöngyösi, eklektikus stílusban épült Borpalota épületében és pincéjében működő borászatnak. Az első pillanattól fő feladatuknak tekintetik a nagy múltú pince modernizálását, valamint a kiváló minőségű mátrai borok készítését. A borászatot az elmúlt években a legmodernebb borászati technológiával szerelték fel, nagy hangsúlyt fektetve arra, hogy boraik magas minőségű, saját szőlőből készüljenek.
2016-ban elérkezettnek látták az időt, hogy saját nevüket adják az általuk készített borokhoz, ezzel is garantálva a kiváló minőséget és erősítve a fogyasztókhoz fűződő személyesebb kapcsolatot, így azóta Dubicz Borászat és Szőlőbirtok néven jelenük meg a közönség előtt.
Mátrai borvidék
A Mátrai borvidék Magyarország második legnagyobb borvidéke területét tekintve, és a hegyvidéki borvidékek között a legnagyobb. A szőlőültetvények területe mintegy 7.815 hektár. A régióban hosszú múltra tekint vissza a szőlészeti-borászati tevékenység, melynek ősi hagyományai már a honfoglalást megelőző időkben is jelen voltak, különösen Gyöngyösön. Az első írásos adatok a 1301-es oklevélből származnak, melyben Csobánka László comes három fia megosztozott ősi gyöngyösi birtokukon, mely nagy részét szőlőültetvények alkották. Gyöngyös városa élelmes bortermelőként országszerte kereskedett, és a városi kocsmáknak való borkereskedelem jogát a város szabályozta. A gyöngyösi bortermelők kiváltságait később is védelmezték, János király 1536-ban kiadott védelmi levéllel, mely biztosította a bortermelőket a zavartalan kereskedelemhez. 1608-ban II. Mátyás is engedélyt adott a gyöngyösi bortermelőknek vám- és adómentes értékesítésre az ország minden részén. A 18. század előtt a gyöngyösi bortermelők főleg fehér szőlőfajtákat termesztettek, köztük a rajnai fajokat is. A 19. század elején a kadarka terjedése kezdődött, de a filoxéravész 1886-ban elpusztította az összes szőlőt a vidéken. Az amerikai fajták oltásával sikerült helyreállítani a szőlőültetvényeket, és tíz évvel később a gyöngyösi borászok újra fellendültek. A gyöngyösi bortermelők nemcsak szőlővel foglalkoztak, hanem híres gyöngyösi babot is termeltek. Később a csontár-gyümölcsök, mint a cseresznye, meggy és barack, váltak keresettebbé a kivitel szempontjából.
Hasonló termékek
