Fehérvári pincészet története
A Fehérvári család és a Somló kapcsolata egészen 1545-ig nyúlik vissza. A családi birtokkal együtt az emberöltők alatt felhalmozott tudás és tapasztalat a hagyományt követve apáról fiúra száll.
Csakúgy, mint a Somló iránt érzett szeretet, hála, felelősség. Ez a mély kötődés érhető tetten a szőlőhöz, a borhoz és a környék embereihez fűződő kapcsolatunkban egyaránt.
A 20. században a család férfi tagjainak lehetősége nyílt arra, hogy a világban járva szélesebb körű tudást szerezzenek és az azzal járó fejlesztéseket bevezessék a hazai borászatban. Ez az innovatív szemlélet három generáció óta tartó töretlen, egyre intenzívebb fejlődést eredményezett.
A Fehérvári Borbirtok igazi ereje és különlegessége a kis léptékű működésben, valamint a tudás, a szakértelem nyújtotta szabadságban rejlik.
Somlói borvidék
A Nagy-Somlói borvidék, Magyarország legkisebb történelmi borvidéke, a Bakony hegység nyugati lábánál, de már a Kisalföld síkságából kiemelkedő Somló szoknyáján helyezkedik el. A 432 méter magas Somló Veszprém vármegyében, Devecsertől hat kilométerre fekszik, körülötte pedig Doba, Oroszi, Borszörcsök, Somlóvásárhely, Somlójenő, Tüskevár, Iszkáz, Somlóvecse és Somlószőlős falvak találhatók. A Somló időjárási viszonyai megegyeznek a régióval, és az uralkodó szélirány északnyugati. A borvidék számára jelentős, hogy jégeső ritkán éri a Somlót, mivel rendszerint a hegy aljáig húzódik, majd szétválik, és a Somló minimális kárral megússza a jégverést. Az éghajlat és a fekete bazalt hőelnyelő tulajdonsága ideálisak a szőlő érleléséhez. A bazalt napközbeni hőelnyelése éjjel egyenletesen visszasugározza a meleget, így a szőlők folyamatosan meleg környezetben fejlődnek, hozzájárulva a somlói bor egyediségéhez és kiváló minőségéhez.
