DUBICZ Irsai Olivér bor 2025 (0,75l)
| Kiszállítás: | 1-3 munkanap |
| Készletinformáció: | Rendelhető |
| Gyártó: | Dubicz |
- Bor típus: Hazai bor
- Szín: Fehér
- Jelleg: Száraz
- Bor fajta: Irsai Olivér
- Származás: Magyarország
- Borvidék: Mátra
- Évjárat: 2025
- Alkoholtartalom: 12%
- Űrtartalom: 0.75 liter
- Hűségpont: 9
- Egységár: 2.225,33 Ft/liter
-
INGYENES KISZÁLLÍTÁS
TÖRÉSBIZTOSÍTÁS
HŰSÉGPONT RENDSZER
Termékleírás
Megjelenésében világos, árnyalatnyi zöldes tónussal. Illatában a fajtára jellemző tavaszi virágos méhlegelő és bodzavirág dominál. Kerek savai miatt kedvelt kísérője a mindennapi beszélgetéseknek.
Irsai olivér szőlőről
Az irsai olivér, a bortermő szőlőfélék közé tartozó magyar nemesítésű hibrid csemege- és fehérborszőlő fajta, Kocsis Pál által 1930-ban alkotva Magyarországon. A fajtát a Csabagyöngye és a Pozsonyi fehér szőlők keresztezésével hozta létre. Később, 1960-ban Bakonyi Károly az irsai olivér és a piros tramini keresztezésével létrehozta a cserszegi fűszeres szőlőfajtát.
Magyarországon az irsai olivért Pannonhalma-Sokoróaljai, Balatonboglári, Mátraaljai, Ászár-Neszmélyi borvidékeken termelik nagyobb mennyiségben. Kocsis Pál a második világháborút követően Oroszországnak is jelentős mennyiségű vesszőt szállított, ahol máig nagy területen termesztik. A fajta jelenleg az egyik legkedveltebb szőlőfajta Magyarországon. 1967-ben 340 hektáron termesztették, főként csemegeszőlőnek. 1985-ig 2300 hektárt telepítettek be e fajtával. 2000-ben 1272 hektár irsai olivér ültetvény volt nyilvántartásban, és jelenleg 985 hektár területen termesztik.
Az irsai olivér korán érik, augusztus közepétől szüretelik. Ízében kiváló, muskotályos jegyekkel rendelkezik. Borának zöldes-sárgás színe és erősen muskotályos íze lágy savakkal párosul, kifejezve ezzel a fajta karakterét és kulináris értékét.
Dubicz pincészet története
A család 2003 óta tulajdonosa a gyöngyösi, eklektikus stílusban épült Borpalota épületében és pincéjében működő borászatnak. Az első pillanattól fő feladatuknak tekintetik a nagy múltú pince modernizálását, valamint a kiváló minőségű mátrai borok készítését. A borászatot az elmúlt években a legmodernebb borászati technológiával szerelték fel, nagy hangsúlyt fektetve arra, hogy boraik magas minőségű, saját szőlőből készüljenek.
2016-ban elérkezettnek látták az időt, hogy saját nevüket adják az általuk készített borokhoz, ezzel is garantálva a kiváló minőséget és erősítve a fogyasztókhoz fűződő személyesebb kapcsolatot, így azóta Dubicz Borászat és Szőlőbirtok néven jelenük meg a közönség előtt.
Mátrai borvidék
A Mátrai borvidék Magyarország második legnagyobb borvidéke területét tekintve, és a hegyvidéki borvidékek között a legnagyobb. A szőlőültetvények területe mintegy 7.815 hektár. A régióban hosszú múltra tekint vissza a szőlészeti-borászati tevékenység, melynek ősi hagyományai már a honfoglalást megelőző időkben is jelen voltak, különösen Gyöngyösön. Az első írásos adatok a 1301-es oklevélből származnak, melyben Csobánka László comes három fia megosztozott ősi gyöngyösi birtokukon, mely nagy részét szőlőültetvények alkották. Gyöngyös városa élelmes bortermelőként országszerte kereskedett, és a városi kocsmáknak való borkereskedelem jogát a város szabályozta. A gyöngyösi bortermelők kiváltságait később is védelmezték, János király 1536-ban kiadott védelmi levéllel, mely biztosította a bortermelőket a zavartalan kereskedelemhez. 1608-ban II. Mátyás is engedélyt adott a gyöngyösi bortermelőknek vám- és adómentes értékesítésre az ország minden részén. A 18. század előtt a gyöngyösi bortermelők főleg fehér szőlőfajtákat termesztettek, köztük a rajnai fajokat is. A 19. század elején a kadarka terjedése kezdődött, de a filoxéravész 1886-ban elpusztította az összes szőlőt a vidéken. Az amerikai fajták oltásával sikerült helyreállítani a szőlőültetvényeket, és tíz évvel később a gyöngyösi borászok újra fellendültek. A gyöngyösi bortermelők nemcsak szőlővel foglalkoztak, hanem híres gyöngyösi babot is termeltek. Később a csontár-gyümölcsök, mint a cseresznye, meggy és barack, váltak keresettebbé a kivitel szempontjából.
