GERE TAMÁS & ZSOLT Olivér bor 2024 (0,75l)
| Kiszállítás: | 1-3 munkanap |
| Készletinformáció: | Rendelhető |
| Gyártó: | Gere Tamás & Zsolt |
- Bor típus: Hazai bor
- Szín: Fehér
- Jelleg: Száraz
- Bor fajta: Irsai Olivér
- Származás: Magyarország
- Borvidék: Villány
- Évjárat: 2024
- Alkoholtartalom: 12%
- Űrtartalom: 0.75 liter
- Hűségpont: 11
- Egységár: 2.758,67 Ft/liter
-
Termékleírás
Tiszta világos szín és játékos illatok a fogadnak a pohárban. A frissesség, a virágok és a trópusi gyümölcsök kerülnek előtérbe. Kóstolva megmaradnak az illatban érzett jegyek, a virág és a déli gyümölcsök. Feszes savak, és hosszú lecsengés kiséri a kortyot
Irsai olivér szőlőről
Az irsai olivér, a bortermő szőlőfélék közé tartozó magyar nemesítésű hibrid csemege- és fehérborszőlő fajta, Kocsis Pál által 1930-ban alkotva Magyarországon. A fajtát a Csabagyöngye és a Pozsonyi fehér szőlők keresztezésével hozta létre. Később, 1960-ban Bakonyi Károly az irsai olivér és a piros tramini keresztezésével létrehozta a cserszegi fűszeres szőlőfajtát.
Magyarországon az irsai olivért Pannonhalma-Sokoróaljai, Balatonboglári, Mátraaljai, Ászár-Neszmélyi borvidékeken termelik nagyobb mennyiségben. Kocsis Pál a második világháborút követően Oroszországnak is jelentős mennyiségű vesszőt szállított, ahol máig nagy területen termesztik. A fajta jelenleg az egyik legkedveltebb szőlőfajta Magyarországon. 1967-ben 340 hektáron termesztették, főként csemegeszőlőnek. 1985-ig 2300 hektárt telepítettek be e fajtával. 2000-ben 1272 hektár irsai olivér ültetvény volt nyilvántartásban, és jelenleg 985 hektár területen termesztik.
Az irsai olivér korán érik, augusztus közepétől szüretelik. Ízében kiváló, muskotályos jegyekkel rendelkezik. Borának zöldes-sárgás színe és erősen muskotályos íze lágy savakkal párosul, kifejezve ezzel a fajta karakterét és kulináris értékét.
Gere pincészet története
A családi borászatot a 80-as évek végén az apa, Gere Tamás indította el, aki felismervén a piaci helyzetet és kitanulván a borászati fortélyokat szőlőtermesztéssel kezdett el foglalkozni. Tamás a villányi ötök tagjaként az elsők közt vágott bele a kereskedelmi borkészítésbe, mellyel segített megalapozni Villány jelenlegi hírnevét. Ez a lendület 1998-ig tartott, mikor is Tamás sajnálatos baleset érte. A szüreti időszak közepén egy rossz lépésnek köszönhetően megcsúszott és leesett a tartályról, melynek következtében lábtörést szenvedett. Tamás fia, Zsolt, ősz révén épp a Budafoki Szőlész-borász iskolában kezdte meg utolsó évet, mikor hirtelen mindent félbeszakítva a család hazahívta. Fiatalon, de hatalmas akarással Zsolt sikeresen vette az első akadályt. Azóta az Ő keze nyomát dicsérik a szebbnél szebb tételek. A hosszú útkeresés és a folyamatos piac szemmel tartásának köszönhetően Zsolt mára már jól felismerhető stílusban készíti borait. Az elegancia, a részletgazdagság mellett a lendületesség és a fiatalosság is fontos szerepet játszik egy-egy bor megalkotásánál.
Villány
A Villányi borvidék kulcsszerepet játszott a magyar borászat megújulásában, és Magyarország egyik legfejlettebb bortermelő területeként emelkedik ki. A borvidék sikere számos tényezőnek köszönhető, köztük a nagyüzemi termelésben jártas kiváló szakemberek és az idetelepült svábok elkötelezettsége. A Villány borvidék két fő településhez, Villányhoz és Siklóshoz kötődik, melyek eltérő arculatú borokat termelnek. Villány a tüzes vörösborairól és modern technológiájáról ismert, míg Siklós inkább fehérboraival hívja fel magára a figyelmet, bár kissé háttérbe szorult. A borvidék a legdélibb fekvésű területünk, ahol összesen 2100 hektáron gazdálkodnak szőlőültetvényeken. A szubmediterrán éghajlat kiváló feltételeket biztosít a szőlő érleléséhez, ami nélkülözhetetlen a borvidék sikeréhez. Ez a terület Magyarország legmelegebb és legnaposabb borvidéke, hosszú száraz nyarakkal és tenyészidővel. A talaj a Villányi-hegység vörös agyaggal és barna erdőtalajjal keveredő löszéből áll, ami tovább erősíti a borok különleges karakterét.