FRITTMANN Irsai Olivér bor 2025 (0,75l)
Kiszállítás: | 1-3 munkanap |
Készletinformáció: | Rendelhető |
Gyártó: | Frittmann |
- Bor típus: Hazai bor
- Szín: Fehér
- Jelleg: Száraz
- Bor fajta: Irsai Olivér
- Származás: Magyarország
- Borvidék: Kunság
- Évjárat: 2025
- Alkoholtartalom: 11.5%
- Űrtartalom: 0.75 liter
- Hűségpont: 9
- Egységár: 2.278,67 Ft/liter
-
INGYENES KISZÁLLÍTÁS
TÖRÉSBIZTOSÍTÁS
HŰSÉGPONT RENDSZER
Termékleírás
A szalmasárga színű bor intenzív illatát a virágok mellett citrusok, zöldalma és barack töltik meg. Kóstoláskor a ropogós savak adta lendület nyújtja az első benyomást, amelyet könnyed test és alacsony alkoholtartalom kísér. Az ízvilág tisztán követi az illatot meghatározó aromatikát, a lecsengés zöldfűszeres, lime-os asszociációkkal búcsúzik. Illatos bor létére igazán remek szomjoltó.
Irsai olivér szőlőről
Az irsai olivér, a bortermő szőlőfélék közé tartozó magyar nemesítésű hibrid csemege- és fehérborszőlő fajta, Kocsis Pál által 1930-ban alkotva Magyarországon. A fajtát a Csabagyöngye és a Pozsonyi fehér szőlők keresztezésével hozta létre. Később, 1960-ban Bakonyi Károly az irsai olivér és a piros tramini keresztezésével létrehozta a cserszegi fűszeres szőlőfajtát.
Magyarországon az irsai olivért Pannonhalma-Sokoróaljai, Balatonboglári, Mátraaljai, Ászár-Neszmélyi borvidékeken termelik nagyobb mennyiségben. Kocsis Pál a második világháborút követően Oroszországnak is jelentős mennyiségű vesszőt szállított, ahol máig nagy területen termesztik. A fajta jelenleg az egyik legkedveltebb szőlőfajta Magyarországon. 1967-ben 340 hektáron termesztették, főként csemegeszőlőnek. 1985-ig 2300 hektárt telepítettek be e fajtával. 2000-ben 1272 hektár irsai olivér ültetvény volt nyilvántartásban, és jelenleg 985 hektár területen termesztik.
Az irsai olivér korán érik, augusztus közepétől szüretelik. Ízében kiváló, muskotályos jegyekkel rendelkezik. Borának zöldes-sárgás színe és erősen muskotályos íze lágy savakkal párosul, kifejezve ezzel a fajta karakterét és kulináris értékét.
Frittmann pincészet története
A Frittmann Pincészet Magyarországon, Kunság területén található, és a Frittmann család nevéhez kötődik. Az alapító Frittmann József évtizedekkel ezelőtt hagyományos kisborászatot alapított, melyet később fia, Frittmann Zoltán továbbfejlesztett és modernizált.
A pincészet a Kunsági borvidék kiváló termőterületein helyezkedik el, ahol a talaj és a klíma ideálisak a szőlőtermesztéshez. A Frittmann Pincészet területe a Kecskeméti-síkság dombjain terül el, ahol a fehér és vörös szőlőfajták egyaránt megtalálhatók. A pincészet fő hangsúlyt fektet a hagyományos magyar fajták, mint például a Kékfrankos, Kadarka és Cserszegi Fűszeres, termesztésére és borkészítésére.
A Frittmann borokat széles skálán kínálja, beleértve a könnyed és friss fehérborokat, a karakteres vörösborokat, valamint az édes és száraz borokat is. Az évente változó évjáratok és a környezeti változások hatásait a pincészet szakértői kihasználják a borok sajátos jellegének kialakításában.
A pincészet elkötelezett a minőség és a fenntarthatóság iránt. A szőlőművelésben és borászatban a környezetvédelmi és fenntartható mezőgazdasági elvek vezérlik munkájukat. A modern technológiák és a hagyományos borászati módszerek egyensúlyát keresik a borok előállítása során.
A Frittmann Pincészet látogatóközpontja kiváló lehetőséget kínál a borok megismerésére és kóstolására. A vendégek számára borkóstolók, pincebejárások és szakértői bemutatók állnak rendelkezésre. A családias környezet és a pincészet barátságos légköre hozzájárul a látogatók kellemes élményéhez.
A Frittmann Pincészet a magyar borászati színtér fontos alakítójává vált, és borai révén hozzájárulnak a Kunsági borvidék hírnevéhez. A családi vállalkozás eredményesen ötvözi a hagyományokat a modern borászati kihívásokkal, létrehozva egyedi és karakteres borokat.
Kunsági borvidék
A Kunsági borvidék Magyarország legnagyobb kiterjedésű borvidéke, elhelyezkedése a homokos talajú Alföldön található. A borvidék 2007-ben adta az év Bortermelőjét, Frittmann János soltvadkerti borász személyében. A terület talaja főként homok és lösz, de megtalálható a Gödöllői-dombság déli részén kötött talaj is. A borvidék klimatikus viszonyai csapadékban szegények, a nyár napos és forró, míg a tél hideg és száraz. A terület 27 903 hektáros, nyolc körzetre tagozódik, és összesen 96 települést foglal magában. A borvidéket 68 hegyközség alkotja, ahol körülbelül 200 000 tonna szőlőt szüretelnek és bort készítenek. A Kunsági borvidéken 64 szőlőfajtát termesztenek, közülük a legnagyobb területen az arany sárfehér, a zala gyöngye, az ezerjó, a kékfrankos, a cserszegi fűszeres, a rizlingszilváni, a kövidinka, a kadarka, a rajnai rizling és az olaszrizling található. A fehér borok harmonikus összetételűek és könnyedek, míg az egyetlen őshonos kékszőlő, a kadarka, rubinvörös, fűszeres illatú, zamatos borokat kínál. Az utóbbi években a borvidék komoly, tartalmas fehér- és vörösborokat is felvonultat, valamint a divatos rosé borokkal is sikeresen szerepel a nemzetközi borversenyeken.