IKON Kékfrankos bor 2018 (0,75l)
| Kiszállítás: | 1-3 munkanap |
| Készletinformáció: | Rendelhető |
| Gyártó: | Ikon |
- Bor típus: Hazai bor
- Szín: Vörös
- Jelleg: Száraz
- Bor fajta: Kékfrankos
- Származás: Magyarország
- Borvidék: Balatonboglár
- Évjárat: 2018
- Alkoholtartalom: 12.3%
- Űrtartalom: 0.75 liter
- Hűségpont: 21
- Egységár: 5.505,33 Ft/liter
-
INGYENES KISZÁLLÍTÁS
TÖRÉSBIZTOSÍTÁS
HŰSÉGPONT RENDSZER
Termékleírás
Lilás színű bor, kékes széllel, friss árnyalatokkal. Fűszeres, meggyes, erőteljes illat, cseresznye, föld és fekete bogyók. Intenzív, de könnyű, finom korty, a kékfrankosra jellemző fűszeresség és az acéltartályos érlelés gyümölcsössége viszik a bort.
Kékfrankos szőlőről
A kékfrankos a szőlőfélék családjába, a bortermő szőlőkhöz tartozó szőlőfajta, melyből tipikusan savhangsúlyos, gyümölcsös, tanninban közepesen gazdag, fűszeres karakterű száraz vörösborokat készítenek.
A német név Lemberg hercegségre utal a mai Szlovéniában, ami valamikor az Osztrák–Magyar Monarchia része volt. A kékfrankosnak Kelet- és Közép-Európában egy felmérés szerint több mint negyven névváltozata van. Bulgáriában például a neve Gamé, és ennek alapján valamikor azt gondolták, hogy eredetileg a Gamay típus klónozása lehetett, de ma már igazi Vinifera változatnak tekintik.
A kékfrankos általános Közép-Európában, beleértve Ausztriát és Németországot is. Magyarország számos borvidékén termesztik, többek közt Sopronban, Villányban, Hajóson, Szekszárdon és Egerben. Az öt borvidék kékfrankos borai eltérő jellegűek.
A kékfrankos az 1990-es években itthon még lenézett szőlőfajta volt, amit sokan szívesen lecseréltek volna divatosabb fajtákra, az utóbbi években azonban népszerűsége egyre emelkedett. Sőt, most már vannak borászok, akik arra hívják fel a figyelmet, hogy a kékfrankos termesztéséhez Magyarország adottságai egyedülállóak. A kékfrankost nem csak önállóan palackozzák, fő alkotója az egri és a szekszárdi bikavérnek is.
A kékfrankos szőlőből készült borokat jellemzi az intenzív gyümölcsösség, markáns savak és közepesen tanninos szerkezet.
Ikon pincészet története
A Dél-Balaton kiváló fekvésű, festői dombjai között, Balatonlelle határában meghúzódó Rádpuszta évszázadokon keresztül a Tihanyi apátság nagy becsben tartott tulajdona volt.
Nagy múltú szőlő és borművelő hagyomány éledt újjá, amikor az IKON Borászat 2007-ben családi, baráti összefogással elkészült Konyári János szakmai irányításával. A Balaton déli partján ritkaságnak számít az IKON Borászathoz tartozó, egybefüggő 39 hektáros szőlőbirtok.
A gyönyörű környezetben megépült pince, pedig nemcsak esztétikus, de megfelel a kor minden elvárásának. A Borászat legfőbb céljai között szerepelt, hogy rövid időn belül képes legyen a hazai piacon egy olyan termékcsaládot felsorakoztatni, amelynek elemei kitűnő minőségűek, mégis elfogadható áron kaphatóak. Emellett dűlőik kivételes fekvésének köszönhetően egyedi stílusú csúcsborokat is készítenek!
Balatonboglári borvidék
A Balatonboglári borvidék, más néven Dél-balatoni borvidék, Somogy vármegye egyetlen borvidéke Magyarországon. Balatonboglár központú területe hat hegyközséghez és 37 településhez tartozik, főleg a Balaton déli partján, de Böhönye, Csurgó és a Kaposvár közelében fekvő Nagyberki környéke is része a borvidéknek. A borvidék 3200 hektáros szőlőterületének kétharmada fehér, a maradék rész kék szőlő. A területen a pezsgőkészítés is kiemelkedő szerepet játszik. A borvidék természetföldrajzilag négy részre osztható: a Marcali-hát, Külső-Somogy, a Kapos folyó völgye fölött emelkedő észak-zselici dombok és Csurgó környéke. Az éghajlat hűvös, csapadékos és erősen szeles. Külső-Somogy északnyugati részén 180–300 méter magasságú hátak húzódnak, melyek Balaton felé eső pereme meredek, lépcsős. Ezen terület keleti részén vastag lösztakaró található, mely a jégkorszakban települt rá a tengeri és alsó- és felső-pannon üledékekre. A Zselic északi részén emelkedő dombok kiváló mikroklímát biztosítanak a szőlőtermesztéshez, mivel kilógnak a folyó okozta párából. A talaj itt is vastag lösztakaróból áll, agyagbemosódásos barna erdőtalajok dominálnak. Csurgó, a borvidék legdélnyugatabbi települése, három tájegység találkozásánál fekszik. Az északnyugati Öreghegy és Újhegy a Zalaapáti-hát legdélibb részét alkotja, míg a Zákány-őrtilosi-dombság peremvidéke, Belső-Somogy sík homokhátai és a Dráva egykori medrének magaspartja határolja.
