Magyarország borvidékei

A Badacsonyi borvidék a Dunántúl középső részén, a Balaton északi partjának nyugati területén, a Badacsony környékén fekszik, és e terület a Balaton-felvidék geográfiai tájegységének legnagyobb bazaltsapkás deflációs tanúhegyének otthont ad.

A Balatonboglári borvidék, más néven Dél-balatoni borvidék, Somogy vármegye egyetlen borvidéke Magyarországon. Balatonboglár központú területe hat hegyközséghez és 37 településhez tartozik, főleg a Balaton déli partján, de Böhönye, Csurgó és a Kaposvár közelében fekvő Nagyberki környéke is része a borvidéknek.

A Balatonfüred-Csopaki borvidék Magyarország Dunántúli régiójában található, elterülve a Balaton tó északi partjának keleti medencéjében, körülbelül 2150 hektáron. A területet lankás hegylábfelszín és mérsékelten meredek hegységperemi formák jellemezik, amelyek kiválóan alkalmasak a szőlőtermesztésre.

Az Egri borvidék Magyarország gazdag történelmi örökségének és kiváló borainak otthona. A történelmi múltba mélyedve fedezhetjük fel ezt a varázslatos vidéket, amely Északkelet-Magyarországon terül el, az Egri-Bükkalja déli lejtőin és Heves vármegye területén.

Az Etyek–Budai borvidék a Buda, Etyek és a Velencei-tó környékét felölelő Észak-dunántúli borrégió legkeletibb része, és az egyik legismertebb borvidék Magyarországon. Teljes termőterülete 5632 hektár, melyből 3927 hektár I. osztályú.

A Kunsági borvidék Magyarország legnagyobb kiterjedésű borvidéke, elhelyezkedése a homokos talajú Alföldön található. A borvidék 2007-ben adta az év Bortermelőjét, Frittmann János soltvadkerti borász személyében. A terület talaja főként homok és lösz, de megtalálható a Gödöllői-dombság déli részén kötött talaj is.

A Mátrai borvidék Magyarország második legnagyobb borvidéke területét tekintve, és a hegyvidéki borvidékek között a legnagyobb. A szőlőültetvények területe mintegy 7.815 hektár. A régióban hosszú múltra tekint vissza a szőlészeti-borászati tevékenység, melynek ősi hagyományai már a honfoglalást megelőző időkben is jelen voltak, különösen Gyöngyösön.

A Móri borvidék, Magyarország 22 borvidéke közül talán a legkisebb, ugyanakkor a leginkább elismert borászati régiók közé sorolható. Gazdag múltja egészen a történelmi időkig nyúlik vissza, azonban a bortörvényünk csak 1996-tól nevesíti Mór, Pusztavám, Söréd, Csókakő, Zámoly és Csákberény I. és II. osztályú szőlőkataszteri besorolású területeit.

A Neszmélyi borvidék a Dunántúl északi részén, a Dunától délre fekvő dombvidékeken található. A borvidék címét 1977-ben kapta meg, területe 1400 hektár. Már a római korban is szőlőtermesztés folyt a területen, azonban a török hódoltság idején a lakosság elszegényedése és ritkulása miatt az ültetvények elpusztultak.

A Nagy-Somlói borvidék, Magyarország legkisebb történelmi borvidéke, a Bakony hegység nyugati lábánál, de már a Kisalföld síkságából kiemelkedő Somló szoknyáján helyezkedik el.

A Soproni borvidék Magyarország egyik legrégebbi borvidéke, területe 4287 hektár, melyen fehérszőlőből 274 és kékszőlőből 1497 hektár található. A fő fajta valószínűleg osztrák eredetű kékfrankos. Elhelyezkedése az Alpok lábainál, a Fertő tó déli partján és a Soproni-hegység lankáin teszi különlegessé.

A Szekszárdi borvidék, mely Magyarország történelmi borvidékei közé tartozik, kincseit a Tolna vármegye öleli át. A Szekszárdi dombság keleti peremén, a dombság és a Sárköz találkozásánál található, e csodálatos táj pedig ideális környezetet biztosít a szőlőtermesztés virágzásához.